Érvényes: 2024.01.15-től visszavonásig
Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) szabályozzák Mata Oszkár egyéni vállalkozó (székhely: 3531 Miskolc, Kis-Hunyad út 28., adószám: 90239391-1-25, mint vállalkozó (a továbbiakban: Vállalkozó) és a Megrendelő között létrejött vállalkozási jogviszony általános szabályait.
A jelen ÁSZF rendelkezései a Vállalkozó és a Megrendelő (továbbiakban együtt: Felek) között létrejött, külön íven szövegezett vállalkozási szerződésre (továbbiakban: Vállalkozási Szerződés) alkalmazandók, és a Vállalkozási Szerződés hatályba lépésével egyidejűleg, annak részeként lép hatályba a Felek között.
A Vállalkozási Szerződés a jelen ÁSZF-fel együtt érvényes.
A jelenlegi ÁSZF-től eltérő megrendelői feltételek csak a Vállalkozó kifejezett, írásos beleegyező nyilatkozatával alkalmazhatóak.
1. A Vállalkozási Szerződés tárgya
A Vállalkozó fa, műanyag és alumínium nyílászárók beépítésével, javításával, redőnyök és egyéb árnyékolástechnikai termékek beépítésével valamint szúnyoghálók készítésével és azok telepítésével foglalkozik.
A Megrendelő a Vállalkozási Szerződésben, illetve annak mellékletét képező árajánlatban meghatározott konkrét javítási, felújítási munkákat rendelte meg a Vállalkozótól, az ott részletezett vállalkozói díj megfizetése ellenében.
A Vállalkozó kijelenti, hogy a Vállalkozási Szerződésben vállalt munkák elvégzéséhez szükséges szakismerettel rendelkezik, a megrendelést saját munkavállalói és alvállalkozói igénybevételével, a saját eszközeivel, a Megrendelő által meghatározott helyen (a javítandó nyílászáró beépítési helyén) végzi.
2. A Vállalkozási Szerződés időtartama, vállalási határidő
2.1 A Vállalkozási Szerződést a Felek a Szerződésben, vállalási határidőként megjelölt, határozott időre kötik.
Amennyiben a vállalási határidőt nem dátum szerűén, hanem időtartam megadásával határozták meg, akkor annak kezdőnapja a Vállalkozási Szerződés aláírását követő első munkanap, kivéve, ha a Felek a Vállalkozási Szerződésben más kezdőnapot állapítanak meg.
2.2 A Felek (így a Vállalkozó és a Megrendelő) a Vállalkozási Szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a Megrendelő a teljesítésig a szerződést felmondhatja.
A Megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a Vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni, és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg. (Ptk. 6:249.§)
A Vállalkozó jogosult a Szerződést a Megrendelő súlyos szerződésszegése esetén azonnali hatállyal felmondani, és a Megrendelőtől a díj arányos részét valamint okozott kára megtérítését követelni.
A Megrendelőt az alábbiakban részletezettek szerinti elállási jog illeti meg a Vállalkozó súlyos szerződésszegése esetén.
2.3 A Vállalkozó a munkát átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a Megrendelő vagy megbízottja köteles az elvégzett munkát megvizsgálni, és a Vállalkozó szerződésszerű teljesítését írásban igazolni.
Határidőben teljesít a Vállalkozó, ha az átadás-átvétel a Szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik.
A Megrendelő nem tagadhatja meg az átvételt a munka olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot.
Ha a Megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. (Ptk. 6:247.§)
2.4 A Vállalkozó késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti. (Ptk.6:153.§)
Ha a Vállalkozó késedelembe esik, a Megrendelő követelheti a teljesítést, vagy ha a késedelem következtében a Szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a Szerződéstől.
A Megrendelő elállásához nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a szolgáltatást a Szerződésben rögzített okból kifolyólag a meghatározott teljesítési időben – és nem máskor – kellett volna teljesíteni; vagy a Megrendelő az utólagos teljesítésre írásban, megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő eredménytelenül telt el.
A Vállalkozó köteles megtéríteni a Megrendelőnek a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha a késedelmét kimenti. (Ptk. 6:154.§)
2.5 Ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik.
A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél késedelem nélkül köteles erről a másik felet értesíteni.
Az értesítés elmulasztásából eredő kárt a mulasztó fél köteles megtéríteni.
Amennyiben a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeli ellenértékét meg kell téríteni, illetve az előre teljesített és ellenszolgáltatás nélkül maradt pénzbeli szolgáltatás visszajár.
Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért az egyik fél felelős, a másik fél szabadul a szerződésből eredő teljesítési kötelezettsége alól, és a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését követelheti.
Akkor, ha a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelős, a szerződés megszűnik, és a felek a lehetetlenné válásból eredő kárukat a közrehatás arányában követelhetik egymástól. (Ptk. 6:248.§)
2.6 Amennyiben a Megrendelő jelzi, hogy a megrendelését módosítani kívánja, az vállalási határidő megszakadását jelenti, és a Vállalkozó jogosult a módosított megrendeléshez igazodó új teljesítési határidőt megszabni.
Ugyancsak a vállalási határidő meghosszabbodásához vagy megszakadásához vezetnek azok a körülmények, amelyek a Vállalkozó teljesítését meghatározzák, de amelyekre a Vállalkozó befolyást gyakorolni nem képes (vis maior, például: erőhatalom, sztrájk, háború, beszállítói késedelem).
A részteljesítés és előteljesítés jogát a Vállalkozó fenntartja.
3. A Felek szolgáltatásnyújtással kapcsolatos jogai és kötelezettségei
3.1 A javítási, beépítési, szerelési (beleértve a bontási munkálatokat is, továbbiakban munkálatok) munka végzésének feltételeit a Vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését.
Ha a munkálatokhoz valamilyen anyag szükséges, azt a Vállalkozó köteles a Megrendelő költségére beszerezni. (Ptk. 6:239.§)
A Vállalkozó köteles a munka- és tűzvédelmi utasításokat betartani.
3.2 A Vállalkozó a teljesítés során a legnagyobb gondossággal köteles eljárni, illetve garantálni a kivitelezés szakszerűségét és I. osztályú minőségét.
A Vállalkozó a helyiségek tisztaságára, állagmegóvására és vagyonvédelmére a legnagyobb gondossággal odafigyel.
A munkavégzés során a Vállalkozó által esetlegesen okozott károk elhárításának költségeit a Vállalkozó a Megrendelő részére – közösen felvett kárfelvételi jegyzőkönyv alapján – megtéríti a felvételt követő 15 napon belül.
3.3 A Vállalkozó a Megrendelő utasítása szerint köteles eljárni.
Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé.
Ha a Megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, akkor a Vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a Megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a Vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a Megrendelő utasításai szerint, a Megrendelő kockázatára elláthatja.
A Vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. (Ptk. 6:240. §)
3.4 A Megrendelő vállalja, hogy a Vállalkozási Szerződésben meghatározott időszakban biztosítja a Vállalkozó számára a munkaterületen és annak környékén a szabad, akadálymentes munkavégzést.
A Vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a tevékenység végzésére nem alkalmas.
Emiatt a Vállalkozó jogosult egyoldalúan módosítani a vállalási határidőt, és kiszállási díjat számlázni 15.000,- Ft + ÁFA/alkalom mértékben.
Ha a Megrendelő a munkaterületet a Vállalkozó felszólítása ellenére nem biztosítja, a Vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet.(Ptk. 6:241.§)
A munkálatokhoz szükséges villamos energiát a Megrendelő térítésmentesen biztosítja.
3.5 A Felek kötelesek egymást minden olyan körülményről haladéktalanul tájékoztatni, amely a teljesítés eredményességét, határidejét veszélyezteti, vagy gátolja, illetve további költségeket igénylő munkák elvégzését, s ezzel a jelen szerződés módosítását teszi szükségessé.
4. Szolgáltatás átvétele – kellékszavatosság
4.1 A Vállalkozó a munkát átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a Megrendelő vagy megbízottja köteles az elvégzett munkát megvizsgálni, és a Vállalkozó, szerződésszerű teljesítését írásban igazolni.
Amennyiben az átadás-átvételi eljárás során a Megrendelő vagy képviselője, minőségi vagy mennyiségi hibát észlel, azt az átadásról készülő jegyzőkönyvben, illetve a Vállalkozó, teljesítési igazolásán azonnal írásban köteles jelezni.
A jegyzőkönyv vagy a teljesítési igazolás aláírásával a Megrendelő elismeri a szolgáltatás minőségi és mennyiségi megfelelőségét és annak átvételét.
A javított nyílászáróval kapcsolatos kockázatok és felelősség átruházása a szolgáltatás átadásával megtörténik.
4.2 A Vállalkozó az általa végzett szolgáltatásokra és a beépített anyagokra 12 hónap jótállást (kellékszavatosság) vállal (kivéve, ha a Felek egyedileg más feltételt foglaltak írásba).
A jótállás feltétele, hogy a Megrendelő vagy más, a szolgáltatás tárgyán időközben ne végezzen semminemű módosítást (szerelés, átalakítás stb.), a nyílászáró ne sérüljön meg, ne fessék át, az előírásoknak megfelelően tartsák karban, és rendeltetés szerűén használják.
4.3 Kellékszavatossági igénye alapján a Megrendelő választása szerint:
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a Vállalkozónak – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a Megrendelőnek okozott érdeksérelmet; vagyb) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a Vállalkozó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a Megrendelőnek a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a Megrendelő által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a Megrendelő érdekeit kímélve kell elvégezni. (Ptk. 6:159.§)
4.4 A Vállalkozó technikai tanácsai (javaslatok, kezelési tanácsok) az általa beépített, javított nyílászárók, redőnyök (és egyéb árnyékolástechnikai eszközök), szúnyoghálók legmegfelelőbb, rendeltetésszerű felhasználását szolgálják.
5. Ár képzési és fizetési feltételek
5.1 A Vállalkozási Szerződésben meghatározott vállalkozási díj tartalmazza az anyag- és munkadíjat, valamint a kiszállási költséget.
A szerződéskötéskor rögzített díj a Vállalkozó és a Megrendelő közötti megállapodás eredménye.
Vállalkozási Szerződés esetleges hiányában a Vállalkozó által készített árajánlatban (Végleges Árajánlatban) foglalt díjak az irányadóak.
5.2 A Vállalkozó által a Megrendelő részére adott árajánlat érvényessége – amennyiben a Vállalkozó az ajánlatban másként nem rendelkezett – 15 naptári nap.
5.3 Az átadott szolgáltatásokra eső vállalkozási díj megfizetése a Vállalkozó vagy az általa megbízott partnercég (Online Számla) által kibocsátott számla ellenében történik.
A Vállalkozó szolgáltatási előleg jogcímen a szolgáltatás teljes ellenértékének 50%-át elkérheti.
Amennyiben a Vállalkozási Szerződésben ettől eltérő megállapodás nem jött létre, a Megrendelő minden esetben köteles a vállalkozói díjat átvételkor, teljes egészében, készpénzben megfizetni. Amennyiben szolgáltatási előleg kifizetésre került a Megrendelő részéról, úgy az azzal csökkentett vállalkozói díjat szükséges teljes egészében készpénzben megfizetni.
Nem készpénzes fizetési mód alkalmazásánál a fizetési határidő a Vállalkozási Szerződésben, vagy szerződés hiányában a Vállalkozó által kiadott számlán kerül megállapításra, ellenkező rendelkezés hiányában a fizetési határidő 8 nap.
5.4 Késedelmes fizetés esetén a Vállalkozó jogosult a késedelembe esés napjától kezdődően késedelmi kamatot felszámolni, melynek mértéke, vállalkozásnak minősülő Megrendelő esetében, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke.
Ha a vállalkozásnak minősülő Megrendelő fizetési késedelembe esik, akkor köteles a Vállalkozónak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni.
E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. (Ptk. 6:155.§)
Fogyasztónak minősülő Megrendelő a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni. (Ptk. 6:48.§ (1) bek.)
5.5 A Vállalkozó fenntartja magának a jogot, hogy felfüggessze a szerződéses kötelezettségeinek teljesítését mindaddig, amíg a Megrendelőnek a Vállalkozó felé határidőn túli tartozása áll fenn.
A Vállalkozó fenntartja magának a jogot a részteljesítésre és az ennek megfelelő részszámlázásra, amennyiben ettől egyéb, az adott szolgáltatást érintő megállapodás eltérően nem rendelkezik.
6. Tulajdonjog fenntartása
6.1 A beépített anyagok tulajdonjogát a Vállalkozó valamennyi követelése (számlatartozás, kár, költség, késedelmi kamat, stb.) rendezéséig fenntartja.
Ezekkel az anyagokkal a Megrendelő nem jogosult rendelkezni (biztosítékul lekötni, elzálogosítani, stb.), köteles azonban azokat eredeti állapotukban megőrizni.
6.2 A Megrendelő fizetési késedelembe esésekor, vagy ha fennáll a veszélye, hogy fizetéseit beszünteti, mivel fizetőképességének vagy vagyoni helyzetének megrendüléséről hivatalos információk (bírósági, hatósági döntés, közbeszerzési döntőbizottsági határozat, könyvvizsgálói jelentés, éves beszámoló, stb.) kerülnek a Vállalkozó birtokába, vagy ha a Megrendelővel szemben végrehajtás folyik, akkor a Vállalkozó jogosult a ki nem fizetett szolgáltatás során beépített / felhasznált anyagokat visszabontani és magához venni.
Ebben az esetben a Megrendelő az eredeti állapot helyreállítását nem követelheti.
7. Egyéb rendelkezések
7.1 A Vállalkozási Szerződést módosítani, kiegészíteni, pontosítani, csak újabb írásba foglalt szerződéssel lehet, a Felek megállapodásai vagy a Vállalkozási Szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatai, kizárólag írásban érvényesek.
A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben a kapcsolattartóval összefüggésben közölt adatok megváltoznak, úgy erről haladéktalanul tájékoztatják a másik Felet.
A közlés elmulasztásáért, illetve késedelmes megtételéért a mulasztó Fél felelősséggel tartozik.
A Felek kézbesítettnek tekintik a másik Fél Vállalkozási Szerződésben rögzített elektronikus úton eljuttatott elemeit (szolgáltatási tételek), de csak abban az esetben, ha az üzenet szintén írásos visszaigazolása is megtörtént.
7.2 A Felek a Vállalkozási Szerződésben kapcsolattartó személyeket jelölhetnek ki.
Amennyiben erre sor kerül, akkor a Felek a kapcsolattartó személyeknek a Vállalkozási Szerződésben rögzített e-mail címre történt üzenetküldést is írásbeli közlésnek fogadják el, de csak abban az esetben, ha az üzenet szintén írásos visszaigazolása is megtörtént.
7.3 A jelen Általános Szerződési Feltételekre és a Vállalkozási Szerződésre a magyar jog, elsősorban a Ptk. az irányadó.
A Megrendelő az árajánlatkérés elküldésével az Általános Szerződési Feltételekben leírt pontokat megismerte, elfogadta és tudomásul vette.
A Szolgáltatási Szerződés és egyéb dokumentumok mellett a Megrendelő részéről aláírásra kerül az Általános Szerződési Feltételek is. Igazolva ezzel azt, hogy a benne foglalt pontokat megismerte, elfogadta és azokkal egyetért.
A Felek közötti esetleges jogviták rendezésére a Felek kikötik, a Vállalkozó székhelye szerint illetékes bíróság kizárólagos illetékességét.